Szeptemberben is folytatódott az áramfogyasztás csökkenése Magyarországon, így már 16 hónapja tart a negatív trend, de a visszaesés mértéke tovább enyhült. A felhasználást elsősorban az fogta vissza, hogy a szeptemberi havi átlaghőmérséklet jócskán magasabb volt, mint a tavaly szeptemberi; sőt, a 20,6 fokos érték egyben azt is jelenti, hogy 1901 óta a mostani volt a legmelegebb szeptember Magyarországon.
Magyarországi szakasza jelentős részén már csak néhány 10 centiméterrel tartózkodik a valaha mért legalacsonyabb érték felett a Duna vízállása, a közelgő nemzeti ünnep hosszú hétvégéjén pedig számos mérési ponton e szint alá süllyedhet.
A következő 5-10 évben óriási átalakulás, illetve növekedés várható a hazai villamosenergia-termelésben és felhasználásban, ami nagy fejlesztési feladatot ró a rendszerirányítóra és az elosztókra, miközben a fejlesztések, valamint a szabályozási környezet megújítása már az elmúlt időszakban sem tudott lépést tartani a változásokkal (lásd a napelemes rendszerekre vonatkozó hálózati korlátozásokat). Az előttünk álló időszakban az új technológiák terjedésének gyorsulnia kellene, ha nem akarjuk, hogy a világ elszaladjon melletünk, de ez egyáltalán nem garantált, ha a gazdasági környezet kedvezőtlenül alakul - derül ki a Mavir által az elosztó társaságokkal, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal közösen elkészített 2023-as Hálózatfejlesztési Tervből.
Három főbb területen tervezi módosítani az atomenergiáról szóló törvényt a kormány, amelyek közül leginkább két új eljárásrend bevezetése a fontos, és amelyek a Paks II. kapacitásbővítése, illetve a Paks I. tervezett üzemidő hosszabbítása miatt is lényegesek – derült ki a kormány társadalmi egyeztetési felületére feltöltött tervezetből. Az Euratom felé előzetesen már elküldte a tervezetet a kormány, amely alapján a hatósági eljárási folyamatok jócskán felpöröghetnek, az anyaghoz pedig most péntekig még bárki hozzászólhat.
A Portfolio által idén is megrendezett Energy Investment Forumon az energiahatékonyság, az ellátásbiztonság és a dekarbonizáció együttes magyarországi kihívásairól beszélgettek az iparág fontos szereplői. Kiderült többek között, hogy az energetikai trilemma melyik ágát tartják a legfontosabbnak a vezetők, de az aktuális nehézségek és kihívások is terítékre kerültek.
A Portfolio Energy Investment Forum 2023 konferenciáján iparági szakemberek, vezetők és kutatók gyűltek össze, hogy a jelenlegi, a zöldátállás és az ukrajnai háború által meghatározott energiapiaci környezetben megvitassák az aktuális kihívásokat és lehetőségeket. A piacon ugyanis kettős nyomás nehezedik a szereplőkre: a volatilis és a historikusan az átlagoknál magasabb energiaárak mellett kellene a karbonsemleges beruházásokat végrehajtaniuk. Érdekes módon erre sikeres megoldásokat a háború sújtotta Ukrajnából leshetnek el a magyar szereplők, még akár a nukleáris termelés esetében is: például az országban a Paksi Atomerőműben használt VVER-440-es reaktorok fütőanyagánál is sikerült már leválni az orosz forrásokról, helyette amerikai üzemanyagot használni.
A Portfolio 2023-as Energy Investment Forum konferenciáján adott elő Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója. Többek között a zöld átállásról és az infrastrukturális változásokról beszélt a szakember, szóba kerültek például a Paksi Atomerőművel kapcsolatos fejlesztések, illetve a jelentős, régiós szintű fotovoltaikus és egyéb megújuló energiás kapacitásbővítés tervezett elemei.
Már az ötödik javaslatot terjesztette elő a magyar kormány az Európai Bizottságnak a szélerőművek építésének szabályozásáról, és az őszre várható megállapodás után elsősorban a nyugat-magyarországi területeken tervezi engedélyezni az új kapacitások kiépítését, növelve egyúttal a magyar tulajdonosok arányát is – többek között ezeket jelezte a Planet Budapest 2023 Expo és Élményprogramon pénteken Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára.
Augusztusban is folytatódott a bruttó villamosenergia-felhasználás csökkenése Magyarországon, így már 15 hónapja tart az eső trend.
A kormány hosszú távú elképzeléseit tartalmazó Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) közelmúltban felülvizsgált, frissített verziója szerint a háztartási méretű (HMKE) megújuló kapacitások elterjesztésének új, kiemelten fontos célcsoportját a vállalkozások képezik, melyek ezáltal képesek megtermelni a saját maguk által felhasznált energia egy részét. A stratégiai dokumentum ugyan az ezzel kapcsolatos konkrétumokkal is adós marad, de az energiaválság megmutatta, hogy milyen irányban elindulva lehetne ösztönözni a cégek napelem-telepítéseit.
Látszólag egyre összetettebb a helyzet az Orbán Viktor kormányfő hétvégi beszédéről kiszivárgott sajtóértesülés után, mert hétfőn a moszkvai magyar nagykövet a TASZSZ hírügynökségnek azt hangsúlyozta, hogy nem akar leválni a kormány az orosz hátterű nukleáris fűtőanyagról, de közben a Portfolio információi szerint holnap a francia Framatome nevű céggel köt majd szándéknyilatkozatot az Energiaügyi Minisztérium a nukleáris fűtőanyaggal kapcsolatos együttműködésre. A zavarosnak tűnő helyzet mögött a „megfejtés” olyasmi lehet, hogy a francia irányú beszerzés a megtartott orosz beszerzés mellé léphet majd Pakson, illetve elképzelhető, hogy bizonyos licenszeket/képességeket átad az orosz Roszatom leánycége (TVEL) a franciáknak, és így magyar szempontból továbbra is elmondható lesz majd, hogy orosz hátterű fűtőanyaggal megy a Paks I. és a majdani Paks II. is. Mindez egyúttal afelé mutat, hogy a kormány nem szeretne az amerikai Westinghouse felől formálódó beszerzéssel élni.
Az eddigi egyetlen orosz nukleáris fűtőanyag beszállító, a Roszatom leánycége, mellé egy amerikai céggel, a Westinghouse Electric-kel, is nukleáris fűtőanyag szállítási szerződést kötött a Slovenske Elektrarne a saját atomerőművi blokkjai ellátásához - közölte a legnagyobb szlovákiai áramtermelő vállalat pénteken. Ez azért is fontos fejlemény, mert Szlovákia mellett Magyarország, konkrétan az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., is tagja annak a konzorciumnak, amelyet az amerikai Westinghouse svéd leánycége vezet, és amely a minap uniós támogatást nyert el arra az Európai Bizottságtól, hogy gyorsított ütemben sikerüljön leválni a VVER nyomottvizes reaktoroknak a kizárólagos orosz fűtőanyag beszállításról.
A Paks II.-höz kapcsolódó, minap kihirdetett új magyar-orosz államközi hitelmegállapodás technikai lebonyolításához van köze annak, hogy a kormány egy friss rendelettel hozzányúlt a gazdasági stabilitásról szóló törvényhez és az Államadósság Kezelő Központ mellett egy új céget is megjelölt, mint adminisztratív lebonyolító – tudta meg a Portfolio.
Az idei nyár eddigi legmagasabb értékére emelkedett a magyar villamosenergia-rendszer terhelése hétfőn a hűtési igény kánikula miatti megugrása következtében.
Miután múlt pénteken aláírták a felek a Paks II. kivitelezési szerződésének módosítását, és ezzel átlépett a projekt a második, konkrét kivitelezési szakaszba, hétfőn kiadott egy közleményt az orosz fővállalkozó Roszatom, miszerint indul a 6-os blokk alatti gödör kiásása, illetve a majdani talajszilárdítási tevékenység, valamint utasítást kaptak az orosz cégek, hogy kezdjék meg az atomerőmű érintett berendezéseinek legyártását.
A megváltozott körülmények miatt nemcsak a Paks II.-vel kapcsolatos pénzügyi finanszírozási szerződést kellett módosítani, hanem a kivitelezési szerződést is, amelynek mai aláírásával a projekt átlépett az előkészítőből a konkrét kivitelezési szakaszba – jelentette be a mai budapesti sajtótájékoztatón Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter elmondása szerint a ma aláírt módosított kivitelezési (EPC-) szerződéssel „gyorsabban, könnyebben, egyszerűbben tudunk előre haladni a következő időszakban”, és szavai szerint a jövő év végéig megtörténik majd az első betonöntés is a Paks II. kapcsán, illetve „a jövő évtized elején” termelésbe állhat az új erőmű.
A mértékadó Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) modellezési eredményei, az ENSZ európai gazdasági bizottsága, és más elemzések szerint a klímavédelmi célok eléréséhez elengedhetetlen a világ atomerőmű-kapacitásának bővítése. Ugyanakkor növekvő számú tanulmány által alátámasztott tény, hogy a klímaváltozás egyre nagyobb kockázatot jelent a hagyományos erőművekre, köztük az atomerőművekre is, aminek következtében kimutathatóan csökken a reaktorok energiatermelése.
A negatív áras időszakok egyelőre csak szórványosan és rövid ideig jelentkeznek, kialakulásuk a magyar árampiacon viszonylag újkeletű, ezért is igyekeznek egyelőre csak kevesen menedzselni az ilyen helyzeteket, de ez a következő időszakban változhat. A negatív árak egyre erőteljesebb jelzést adhatnak az érintett piaci szereplőknek arra, hogy a naperőművek vezérelhetőek legyenek, de elősegíthetik az energiatárolás elterjedését, valamint a fogyasztási szokások átalakítását is.
A múlt hetinél jóval nagyobb mértékben, mintegy 560 megawattal csökkentette teljesítményét a Paksi Atomerőmű kedden és szerdán a Duna hőmérsékletének emelkedése miatt - közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján szerdán.
Júniusban már zsinórban 13. hónapja folytatódott a magyar villamosenergia-rendszer bruttó felhasználásának esése, és a negatív sorozat egészét tekintve most lett a legnagyobb a csökkenés mértéke éves összevetésben. Ahhoz, hogy ennél alacsonyabb júniusi fogyasztási adatot találjunk, másfél évtizedet kell visszamennünk az időben, igaz, a statisztika nem tartalmazza a háztartási méretű napelemes rendszerek adatait; ezeket beleszámítva érdemben magasabb értékeket kapnánk.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
